01

02

03

Maria Radna, Rövid történelmi leírás

Máriaradna, Dél-kelet Európa legfontosabb kegyhelye

1325. (Anjou) Károly Róbert, Magyarország királya Lippán kolostort alapít és templomot emeltet nagybátyja, Toulouse-i Szent Lajos tiszteletére. Mindkettőt a ferences szerzetesekre bízza.

1440. Radnát először említik történelmi dokumentumok. A név, amely most már önmagában jelenik meg, a szláv eredetű ruda szóból származik, amely fémet jelent.

1520. Ez évben egy buzgó özvegy kápolnát emeltet a radnai dombon. Miután a Bánságot elfoglalták a törökök, a kápolnában ferences szerzetesek mutatnak be szentmisét azoknak a híveknek, akik az iszlám uralom elől a Maros északi partjára menekültek.

1626. Az oszmán birodalom egész területén letelepedett bosnyák kereskedők kíséretében ferences szerzetesek érkeznek a bányavidéki Szent Keresztről nevezett tartományból, akik – a törököktől megtűrten – felvállalják a hívek pasztorációját.

1642. P. Andrija Stipancic ferences szerzetes, radnai plébánosnak hosszú és fáradságos gyaloglás után Isztambulban jelentős csúcsópénz ellenében sikerül kieszközölnie a török szultánnál egy jóváhagyást (embre) a kápolna tatarozására. 

1668. A ferences szerzetesek radnai kápolnájának egy papírra nyomtatott szentképet adományoznak, amely Bassano del Grappa-i (Olaszország, Vicenza tartomány) Remondini nyomdából származik. Ez a napjainkban is tisztelt csodatevő kegykép.

1695. A török katonák felgyújtják a ferencesek radnai kápolnáját. Csodálatos módon a papírra nyomtatott szentkép épen került ki a lángokból, a hívek az elszenesedett romok között találnak rá. Egy másik legenda arról szól, hogy egy török katona lóháton akart bemenni a templomba. A lova azonban egy kőben megbotlott, patájának nyoma ma is ott látható a templom falában.

1699. A karlócai béke után a Maros határfolyó lesz: Lippa a Bánság többi részével török uralom alatt marad, míg folyó északi partján fekvő Radna Magyarországhoz kerül. A Bánság 1716 októberében szabadul fel a török uralom alól, amikor Savoyai Jenő herceg visszafoglalja Temesvár várát.

1709. A pestisjárványt követően, az aradi lakosság fogadalmának megtartásaként szervezték meg a város első zarándoklatát Máriaradnára, a hála és köszönet kifejezéseként, hogy megmenekültek e szörnyű kórtól.

1722. Szemtanúk beszámolójára alapozva a kolostor krónikása feljegyzi, hogy a templom körül rejtélyes éjszakai fénysugarak jelennek meg, amelyekre nincs magyarázat. Ugyancsak a krónikás tájékoztat arról is, hogy a templomot kisebb és nagyobb zarándokcsoportok keresik fel.

1727. A nyugati szárnnyal elkezdődik a ma is álló kolostorépület felépítése. Mivel időközben a szerzetesek száma jelentősen megnőtt, 1743 és 1747 között felépítik a rendház déli szárnyát is.

1750. Egy alapos egyházi vizsgálat eredményeként a máriaradnai kegytemplomot és kegyhelyet hivatalosan is zarándokhellyé nyilvánítják.

1756. Július 7-én, pünkösd vasárnapján elhelyezik az új, ma is álló kegytemplom alapkövét. A régi templom ugyanis túl szűknek bizonyult a zarándokok magas számának befogadására. 

1767. Június 9-én, pünkösd vasárnapján Franz Anton Leopold von Engl zu Wagrain püspök személyesen vitte át a csodatevő szentképet a régi kápolnából a közben felépült új templomba, amelyet egy nappal az esemény előtt ünnepélyesen megáldott. Fontos megemlíteni, hogy szentmiséket már kora reggeltől celebráltak német, magyar, illír, horvát, román, bolgár és örmény nyelven. A templomot 12.000 zarándok kereste fel, közel 5.000 ember járult szentáldozáshoz.

1768. Máriaradnát felkeresi II. József császár. A legenda szerint a magas rangú vendéget annyira elvarázsolta a kegyhely szépsége, hogy kijelentette: ha nem lenne császár Bécsben, radnai gvárdián szeretne lenni.

1769/71. A csodatevő szentképnek értékes ajándékot adományoznak. A bécsi udvari aranyműves, Josef Moser gyönyörű ezüst rámát készített a kegyképnek.

1820. Rudnay Sándor bíboros prímás, esztergomi érsek ünnepélyesen felszenteli a kegytemplomot, a csodatevő szentképnek pedig két aranykoronát adományoz. A főpásztor végrendeletében azt kérte, hogy halála után a szívét a radnai Szent Szűz közelébe helyezzék örök nyugalomra.

1822. Ebben az évben olyan sokat keresték fel a radnai kegyhelyet, hogy a kolostor krónikása feljegyezte: ilyen nagy sokaságot még nem látott. A zarándokok között voltak román ortodox hívek is. 1832, Pünkösdkor 25.000 zarándok érkezett Radnára, míg szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján 20.000. 1844 pünkösdjén 22 pap szinte szünet nélkül váltotta egymást a gyóntatószékben; közel 13.000 gyónást hallgattak meg.

1860. A feljegyzés szerint ismét nagyon sok zarándok keresi fel a kegytempomot. A hívek távolról érkeznek: a Tisza mentéről már egy település sem hiányzik, az erdélyi és budapesti búcsújárók között vannak román ortodox vallású hívek is. Állandó vendégként vannak jelen a lugosi és angyalkúti görög katolikusok, akik bizánci rítusú liturgián vesznek részt. Majdnem mindegyik bánsági egyházközségnek, illetve a monarchia minden soknemzetiségű egyházmegyéjének külön radnai zarándoknapja van.

1895. Az első radnai csodatétel 200-ik évfordulója alkalmából a kegytemplomban új oltárt helyeztek el, amely carrarai márványból készült.

1905. Felállítják a temesvári Wegenstein Lipót műhelyéből származó, ma is működő új orgonát. A hangszer 26 regiszteres, 3 manuálos és pedálos és 1580 sípos. Az orgona tervét Aristide Cavaillé-Coll neves párizsi orgonakészítő rajza alapján készítették.

1911. A máriaradnai kegytemplom mindkét tornyát 30 méterrel magasítják, ezzel elérik a 67 métert. Az építkezés P. Augustinus Prieszter OFM nevéhez fűződik, akinek kezdeményezésére felújítják a tempom háta mögötti dombra vezető keresztutat is.

1917. Az orgona sípjait és a templom harangjait háborús nyersanyagként elszállítják. Az I. világháború alatt, illetve azt követően az Osztrák-Magyar Monarcia felbomlása következtében, amikor a Bánságot három részre osztották és a nagyobbik résszel Máriaradna is Romániához került, a kegyhely nem sérült komolyabban. Dr. Pacha Ágoston püspök sokszor emberfeletti erőfeszítéseinek köszönhetően a területi veszteséget a zarándoklatok és búcsújárók magas száma ellensúlyozza. Radna egyre inkább az ima és a lelki feltöltődés helye lesz, és dicső időket él meg. Pacha püspök fáradhatatlan zarándok, gyóntató, prédikátor volt, aki személyes megbeszéléseken is részt vett.

1935. Máriaradna történelmének legnagyobb búcsújárására került sor. Dr. Pacha Ágoston püspök vezetésével 73.000 zarándok kereste fel a kegyhelyet, sokan gyalogosan.

1944. A náci fasiszta mozgalom katasztrófába sodorta az országot. 1944 augusztus 23-án Románia területét a szovjet csapatok szállják meg, az ország kommunista befolyás alá kerül.

1948. P. Harnisch Ernő OFM lesz a kegytemplom melletti ferences kolostor és a kegyhely új gvárdiánja. Abban a viharos korszakban, amikor a katolikus vallásnak oly sok megpróbáltatásban volt része, P. Harnisch majdnem fél évszázadig szolgált a kedvelt zarándokhelyen, biztosítva annak további fennállását.

1951. Miután a kommunista hatalom feloszlatta a szerzetesrendeket és működésük betiltotta (1949), a Romániában tevékenykedő összes ferences szerzetest rendkívül nehéz körülmények között Máriaradnára száműzik. Röviddel ezután a széjjelszórták őket az ország különböző vidékein.

1964. A román kommunista hatalom börtöneiben eltöltött tizenhárom esztendő után dr. Boros Béla címzetes érsek kiszabadul. Első útja Máriaradnára vezet, a radnai Szűzanyához vezet. 

1971. A kommunista elnyomás ellenére zarándokcsoportok továbbra is felkeresték a radnai kegyhelyet és az adakozásuk sem csökkent. Így válik lehetővé a kegytemplom felújítása, külső és belső tatarozása. Ez alkalommal kerülnek felújításra a kápolnák, a keresztúti stációk és utak.

1992. Szent II. János Pál pápa a Basilica Minor – kis bazilika – címet adományozza a máriaradnai kegytemplomnak. Ez alkalomból dr. Boros Béla címzetes érsek új oltárt adományoz a kegytemplomnak hálából a Szűzanyának, hogy a kommunista időben oltalmazta a helyi Egyházat és az egyházmegyét.

2003. Több évszázados, gazdag tevékenység után a radnai ferences szerzetesek október 1-i dátummal az utánpótlás hiánya miatt elhagyták a máriaradnai kolostort és templomot. A kegytemplom további fenntartása a Püspökségre és az egyházmegyei papságra hárul. A jelenlegi plébnos ft. Reinholz András kanonok.

2013. Európai Uniós pályázat keretében sor kerül az A-kategóriás történelmi műemléknek nyilvánított máriaradnai bazilika és rendház átfogó felújítására. Az uniós pályázat célja, hogy a turisztikai útvonal részeként a kegyhelyet beiktassák a főbb látnivalók közé, ezáltal fejlesztve a régiót és a vidék kulturális turizmusát.

2015. Augusztus 2-án a Porciunkula-búcsú alkalmából szervezett zarándoklat és ünnepélyes szentmise keretében, számos bel- és külföldi közjogi és egyházi méltóság jelenlétében sor kerül a felújított kegytemplom és rendház megáldására.